GloboTV - Friss Hírek

MEGÚJUL A CUKORGYÁRI RAKTÁRÉPÜLET

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2020. június 04. csütörtök, 12:56

A szerencsi építési vállalkozó jó ütemben halad a Szerencsi Cukorgyár területén található kazánház felújításával. Az ipari park fejlesztésére vonatkozó pályázat másik üteméből a cukorraktár épületén egy állagmegóvás történik meg a közeljövőben. A Szerencsi Cukorgyárat 2008-ban bontották le, amelyet három esztendővel később műemlékvédelem alá vontak. A kémények mellett mementóként megmaradt a volt kazánház épülete, a cukorraktár és az irodaház. A gyár területén álló épületek elég rossz állapotba kerültek a bontási munkálatok után, azonban az önkormányzatnak kötelező feladata volt ezeknek az állagmegóvása. Erre adódott több lehetőségük, így pályázatot nyújtott be az előző vezetés iparterület fejlesztésre, amelyet sikeresen el is nyert. A kazánház műemlék jellegét megtartva újítják fel a külső homlokzatot és cserélik le a nyílászárókat, úgy, hogy az épület új közraktár funkciót tölthessen be. Modern külsőségekkel, parkolókkal, korszerű informatikai és védelmi rendszerrel ellátott épület vonzó lehet a városban letelepedni kívánó vállalkozóknak.

ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2020. június 04. csütörtök, 06:48

Ma világszerte megemlékezik a magyarság a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Az első világháborút lezáró Magyarországra vonatkozó békeszerződés értelmében a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, Horvátországot más országokhoz csatolták. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította nemzeti emléknappá. Az erről szóló törvény kimondja:„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB TRAGÉDIÁJA

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2020. június 03. szerda, 06:29

A magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a trianoni békeszerződést, derült ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felméréséből. A Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja által végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről. A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 329 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer négyzetkilométerről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságának száma pedig 20,8, (18,2 millióról) 7,9 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió főből 3,3 millió, vagyis 30,2 százalék volt magyar. A területi veszteségére vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 10 százaléka nem tudott válaszolni, 54 százalékuk a valósnál kisebb, 5 százaléka pedig nagyobb arányt mondott, míg a megkérdezettek 31 százaléka adott a tényleges értékhez közeli választ. A békeszerződés pontos évszámát (1920) a válaszadók 43 százaléka idézte föl helyesen, a hónapját és napját (június 4.) a résztvevők 30 százaléka mondta meg jól. A legelfogadottabb magyarázat szerint a trianoni békeszerződéshez a háborúban győztes nagyhatalmak geopolitikai törekvései, a szomszédos országok terjeszkedési törekvései és területi igényei, valamint az első világháborús vereség vezetett. E magyarázatokat a válaszadók 70-78 százaléka tartja meghatározó szempontnak. A túlnyomó többség, 85 százalék azt gondolja, hogy a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája, ahogy körülbelül ugyanilyen mértékben értenek egyet azzal a kijelentéssel is, hogy "Magyar az, akinek fáj Trianon". 27 százalék egyáltalán nem járt még a történelmi Magyarország határon túli területein, a legtöbben Felvidéken voltak. Az országos telefonos kutatást a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport a Soreco Research Kft. közreműködésével végezte 1048 fős reprezentatív mintán. Az eredmények részletes ismertetése a trianon100.hu-n olvasható.

NEMZETI KONZULTÁCIÓ KEZDŐDIK

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2020. június 01. hétfő, 19:01

Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. Közölte: a kérdéssort postán küldik el, s a kormányfő arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza. A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel ősszel várható egy második hullám, az pedig "nem érhet bennünket úgy, mint az első", fel kell rá készülni. Ezért fenntartják a járványügyi készültséget, amely azt jelenti, hogy folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap – ismertette. Közölte ugyanakkor: arra is fel kell készülni, hogy egy-egy lokalizált térben - például idősotthonban vagy kórházban - most, a járvány enyhülésének időszakában is "felszaporodhatnak" a fertőzések. Ezért az operatív törzset egy úgynevezett bevetési egység létrehozására utasította: ha bárhol az országban megnő az esetszám, ez az egység megjelenik ott, és lokalizálja a fertőzést.

KÖZÖS PÜNKÖSDI ISTENTISZTELETET TARTOTTAK

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2020. június 01. hétfő, 18:58

Közös pünkösdi istentisztelet tartottak a keresztény történelmi egyházak vezetői, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdhétfőn a Mátyás-templomban - közölte az MTI. Az egyházi vezetők együtt imádkoztak a koronavírus-járvány áldozataiért, a betegeket ellátó orvosokért, ápolókért és hálát adtak Istennek a járvány enyhüléséért. A főpásztorok megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról és imádkoztak a nemzet egységéért. Erdő Péter arról beszélt: a járvány idején „alkalmat kaptunk az Istentől, hogy felfedezzük, mi az igazán lényeges az életünkben”. Ezekben a napokban tanúi lehetünk a fokozatos, óvatos újrakezdésnek, de ne ott kezdjük újra, ahol március elején abbahagytuk! – kérte a bíboros. Bogárdi Szabó István kiemelte: 100 esztendeje szórták szét a magyar népet, 100 esztendeje „sok fájdalom közepette kell tanulnunk, miképpen tesz szabaddá az igazság és hogyan ébreszt reményt a kegyelem”. Fabiny Tamás azt mondta: pünkösdkor kezdődött az egyház története, ezért különösen fontos, hogy ezen az ünnepen „ökumenikus egységben tudunk imádkozni az oltárnál”.