Friss Hírek

EGYRE GYORSABBAN NŐNEK A BÉREK EGYES VÁRMEGYÉKBEN, BORSODBAN AZONBAN TOVÁBBRA IS NAGY A LEMARADÁS

E-mail

Részletek: Kategória: GloboTV hírek; Készült: 2026. október 21. szerda, 19:59; Megjelent: 2026. október 22. csütörtök, 05:58; Írta: Konyecsni Erika; Találatok: 16

Jelentős különbségek figyelhetők meg a magyarországi települések között a munkából származó nettó jövedelmek terén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-ös adatokat vizsgáló elemzése szerint a fővárosban jóval magasabb az átlagos havi munkajövedelem, mint a kisebb településeken, ugyanakkor a kevésbé fejlett térségekben is érzékelhető a felzárkózás.

Budapesten keresnek a legtöbbet. A GKI számításai alapján 2025-ben a nettó havi átlagos munkajövedelem országosan 521 ezer forint volt. Budapesten ez az összeg elérte a 666 ezer forintot, míg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer, a kisebb városokban 502 ezer, a községekben pedig 449 ezer forintot tett ki.

A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű települések között csaknem tizenháromszoros különbség mutatkozott. A legjobban fizető települések között több Pest vármegyei község is szerepelt, míg a legalacsonyabb jövedelműek listáján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései kerültek túlsúlyba. Nyolc borsodi település is a sereghajtók között Az elemzés szerint a tíz legalacsonyabb átlagos nettó munkajövedelmű település közül nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található. Csenyétén mindössze havi 75 ezer forint volt az átlagos nettó munkajövedelem.

Az adatok arra is rámutatnak, hogy a jövedelmi különbségek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a földrajzi elhelyezkedés. A kutatók szerint az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ehhez kapcsolódik. Hajdú-Bihar is a gyorsabban felzárkózó vármegyék között. A vizsgálat ugyanakkor kedvező tendenciákat is feltárt. 2025-ben százalékosan a legnagyobb jövedelemnövekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérték. A felzárkózást részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése segíthette, amelyek különösen az alacsonyabb keresetű munkavállalók jövedelmére lehetnek hatással.

A nominális növekedés azonban más képet mutat: Budapesten átlagosan havi 60 ezer, Pest vármegyében 54 ezer forinttal emelkedett a munkajövedelem. Az északkelet-magyarországi és alföldi térségekben kisebb volt a forintban kifejezett növekedés. Az elemzés összességében arra jutott, hogy bár a hátrányosabb helyzetű térségekben megindult a felzárkózás, a jövedelmi különbségek mérséklődése lassú folyamat.

Forrás